2009. december 29., kedd

feljegyzés


egy emberért, vagy többért. mégis mennyiért lehet? mindig ugyanúgy, de nem mindig lehet ugyanúgy. nem hagyható, hogy ijesztő legyen, de nehéz ne mmegijedni és meghallgatni mit mond. suttogja a kíváncsiság akaratát, ami igazán fel sem tűnik. feltűnése napján még nem venni észre, de utána egyre jobban tűnődik, mint ő, mint az ember. eltűnődik, a ha-n. letörtség, kétségbeesés szólal meg. nincs itt bizonytalanság, csak megmérgeződik. a kitisztulásra várni kell, nem jön hamar. ha elindul is vissza térhetnek a rémképek. a rémképek elűzhetők csak nem szabad rajtuk töprengeni. töprengés újabb érdemtelen gondolatok tömkelegét hozhatja fel, mely befojásolja az érzéseket. végül beáll a boldogság bármi is legyen az.
na igen ha beáll a boldogság is észrevehetetlen. pedig nagyon egyszerű. egyszerűen figyelmet kell fordítani, mindenre. nem lehet egy dologgal törődve lenni, mert az unalmat szül(het). az unalom vágya(ka)t fogalmaz meg, ami(k) elhanyagoltságot okoz(hatnak), persze nem szabad ezt hagyni. néha sikerül néha nem. szabadon kell gondolni mindenre.
nem lehet mindig melletted, kell hogy melléd legyen, de végül úgyis mindig mellőled lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése