2010. január 21., csütörtök

...meg a hélya


felnézek. mosolygó, velőig hatoló, kék szempár néz rám. kezei vállamon pihennek. ketten néznek rám. emlékek játszanak a fejben. pár évvel ezelőtt, körülöttem a nyári napsütés. egy hétnyi fáradtság, szórakozás, kötelesség után. valóság? a múltban vagyok. előre mennék, de nem tudok. kiakarom magam tépni belőle, vissza a jelenbe. nem enged. érzem leheletét, ahogy kezeivel rám támaszkodik. villanás. a jövőnek egy boldog pillanat. múltról, múltból. semmi kétség. ez a jelen. érzem a világot körülöttem. víz nedvesíti arcom. ez nem víz. lefolyik, egészen a nyakamig. hiába törölném le, nem tudom. mert nincs is ott semmi. a jelenetek, mindig újból játszódnak. déjà vu? emlék. jelenetképek. hiányképek. a fagyos szemekből szédülök vissza. elfáradtam. hiányzik. szemem tovább kutat, újabb képek, újabb múltbéli jelen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése