igazából az újabb, első négy estém Pécsett az, ami most foglalkoztat. vasárnap könnyed hangolódás az újabb szemeszterre, évre szaktársakkal és az ÁOK-sok gyöngyszemével Marcival. pár kört "kockulva" mentünk haza. indulásnak tökéletes. következő nap 5 perces szemináriumok és egy felettébb érdektelen és számomra érthetetlen előadás zajlott le Baráth tanárúrnak köszönhetően. az este megfelelő volt semmi komoly, csak egyszerű borral hangolás szenes nyitó bulira. mint kiderült mi már későn érkeztünk, mert telt ház fogatta bulira éhes csapatunkat. aki kijött, annak helyére mehettünk be, végül bejutott mindenki kisebb időtorlódással. a buliból csak a zene dübörgését és az embertömeget érzékeltem, mert régi ismerősömmel beszélgettem míg a "szenesben" töltöttem az estét. azért az idézőjel, mert igazából odáig le se jutottam... nem hagytam ki semmit. Attilával haza, végül fél négy körül alvás. kedden korán kelés suliba 'menés' majd az este Goulasch Exotica koncerttel végződött. 
baromi jó volt, Gé-nek köszönhetően még táncoltam is és még Marci is megtisztelt minket egy-két szám erejéig. majd bódultan az endorfintól hazafelé vettem az irányt mej a telekommunikációnak köszönhetően körülbelül, öhmm, nagyon rövidenk, mondjuk 2 percnek tűnt... mókázni már éjfélben nem volt kedvem úgyhogy jött az alvás, ami nehezen de beindult, bár hamar, a szobatársnak köszönhetően vége is lett. (szerda) reggel kiestem az ágyból legalábbis úgy éreztem. a nap további részében kísértetként éltem világom, végül gondoztam virágom. Berniéknél borozgatás közben ha nem is lágy, de zenehallgatás és közbeni beszélgetés. ez egy hét melyet életemből akár ki is vehetnék, még ha pozitívum volt sok leírt és a blogon nem közölt esemény és dolog.
egyszerű egy pécsi hét vagy éjszakai élet a második évemben, baranya szívében így történt. nem zengik bárdok és nem is mesélem igazán másnak, de aki ide téved talán belelát az egyetemista életének (kevésbé, vagy teljesen) keszekusza napjaiba...
baromi jó volt, Gé-nek köszönhetően még táncoltam is és még Marci is megtisztelt minket egy-két szám erejéig. majd bódultan az endorfintól hazafelé vettem az irányt mej a telekommunikációnak köszönhetően körülbelül, öhmm, nagyon rövidenk, mondjuk 2 percnek tűnt... mókázni már éjfélben nem volt kedvem úgyhogy jött az alvás, ami nehezen de beindult, bár hamar, a szobatársnak köszönhetően vége is lett. (szerda) reggel kiestem az ágyból legalábbis úgy éreztem. a nap további részében kísértetként éltem világom, végül gondoztam virágom. Berniéknél borozgatás közben ha nem is lágy, de zenehallgatás és közbeni beszélgetés. ez egy hét melyet életemből akár ki is vehetnék, még ha pozitívum volt sok leírt és a blogon nem közölt esemény és dolog.egyszerű egy pécsi hét vagy éjszakai élet a második évemben, baranya szívében így történt. nem zengik bárdok és nem is mesélem igazán másnak, de aki ide téved talán belelát az egyetemista életének (kevésbé, vagy teljesen) keszekusza napjaiba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése