az illata ébreszt, lassan nyitod ki szemed, még csukott szemmel fekszik melletted, arca nyugodt de már tudod, hogy félig ébren van.
egymás szemébe néztek megsimogatod az arcát... mosolyogsz, végtelen nyugalom ölel körbe, minden bajod, fájdalmad ebben a pillanatban semmivé foszlik. az álmosságtól újra becsukódik szemed miközben egész tested beleremeg a boldogságba.
hosszú percekig csak fekszel és nézed, az álmosság andalítóan ringat tovább, csendben némán ébresztgetitek egymást.
átöleled és úgy érzed, hogy ebben a pillanatban megállt az idő és örökké, itt akarsz maradni....