up&down

fenn. olyan más világ. lenn. csak lenn. fenn és lenn. mint minden erről szól egyszer fenn egyszer lenn. ha fenn lesz jobb lesz? és ha lenn lesz rosszabb lesz? fentből lesz azért még lenn? miért csak azt látod hogy lenn lenn lenn, míg úgy van hogy fenn fenn fenn. halkan mégis fenn és lenn fenn és lenn. de félve kukkant az ősz mögé a télbe pedig nyár van, hogy lesz az. biztatásból sosem elég, mégis tudja, hogy ez most lesz nagyon nehéz. körben az években forgolódva mint egy kád vízben ahol minden csepp víz mást és mást mesél rájössz hogy szerettél belé. és hiába törölközöl törölni ezt nem tudod mert mindig itt feküdnél a vízben ezt sohasem unod. felszívod az egész kád vizet, csak hogy magaddal vihesd. nincs és soha nem is lesz más; fogod hát és magadban tartod, mert mi lenne, ha mindenki tudná? lenne fenn te meg lenn lennél fenn ő meg nem. unod minden estéd nélküle, belemerülsz egy feneketlen térbe. mely elfeledteti, hogy hol van ő, vagy pont, hogy összeköt vele, még ha nem is pont, de legalább. bízol, mert mást nem tehetsz, az ár ellen úszol, de így is sodor magával. könnyebb lenne lebegve tovább... de nem lenne.

inside clear

mi történik? nem értem és nem érzem. valami fáj, valami hiányzik, valami új valami régi, valami elmúlt, valami nem, valami más, valami ugyan olyan, valami valami, van és egyben nincs, és mikor lesz újra és múlik el? lesz e még vagy már elmúlt? minden perccel távolodom és közeledem, de hova és mitől? legyen, lépjünk, de ne álljunk. mindig lépjünk még ha kicsiket, de maradjunk mozgásban.
feladtam, mire leszel képes ?