2010. május 24., hétfő

16, ami 15

hihi, nevetett széles mosollyal. csillogó szemeiben a napfény nyaldosott örömet, boldogságot. arcán ráncok mélyülnek a nevetés, vidámság fáradhatatlan örökkévalóságától. kezében erősen szorítja élete egyik kapaszkodóját. egy biztos pont, mire szüksége van. elvinné magával mindenhova. léptei virgoncak, nevetve csattog talpa a betonon. hunyorít a napsütötte délutánba. napszemüvege védelmébe bújik, de mit sem ér. továbbra is vidáman, ugrándozva tépi szét a délutánt lábai csattogásával. szemében csillog a kamasz mindenre képes gyermek, az aggódó, gondoskodó nő, a szeretet...
kapkodva, menekülve siet be a kapun. hogy könnyebb legyen, hogy gyorsan újból, hogy legyen.

2010. május 11., kedd

varázslatos

felkelt álmából és eltervezte, valóság lesz belőle. na de nem megy az olyan egyszerűen. figyelmeztette őt édesapja, aki nagyon sokat dolgozott. na de főhősünk nem hagyta ezt annyiban. gondolt egyet és elindult, hogy valóra váltsa álmát. szép lassan haladt az úton. minden apró állomáson azt hitte sikerült neki, elérte célját. megvalósult álma. de sajnos van, hogy nem elsőre sikerül. nem adta fel az első kudarc után, tovább bandukolt, hogy sikerrel járjon. mikor aztán újból úgy gondolta, hogy sikerült neki, sajnos csalódnia kellett. de történt akkor, hogy főhősünk álmának megvalósítását, elbaszta. ez után elgondolkodott elkötelezettségében. de nem talált megfelelő indokot. alábbhagyott álma megvalósításával. ugyanoda jutott ahonnan elindult 4 év alatt. élte tovább egyszerű kis életét. és akkor az év fordulóján felcsillant valami, lehetőség. rajta kapott főhősünk az alkalmon és belevágott, hogy megvalósítsa azt amire annyira vágyott. teltek a napok de nem tudott dűlőre jutni. lassan teltek a hetek már egy hónap is, mikorra már két lehetőség kínálkozott számára. döntésképtelen volt. képtelen volt elhinni, hogy ilyen létezik.
végül szerencsével járt és éli életét még mindig másfél éve boldogságban.

2010. május 2., vasárnap

fejezd be!

megfeszül, mikor rá gondol, bár hiába változni semmi sem fog, ez így megy elméje akaratos utálkozik miatta képtelen beérni azzal mint, ami jutott. rettenet, ami benne kecmereg. gyűlölet, fájdalom, keserűség, magány. és még sok minden. szenved. érezhető minden apró szaván, hogy borzalmas,ő maga és ami benne van. elfáradt, nem akar aludni. hallgatni akarja egész este. azt a hangot, ami jól érzi magát-ként hallatszik. egyre csak lejjebb taszítja őt a rosszkedv. végül megszűnik a hang. nem lett jobb csak rosszabb. lecsukja szemét és arra gondol, hogy majd álmában minden megváltozik. reggel sem könnyebb a nap. rühelli a helyet, a helyzetet. nincs magány, nincs társaság semmi sincs. csak a fájdalom és az undor mindentől mindenhez.
geci egy nap...